Az olvadó jégből kiszabaduló víz, valamint a globális felmelegedés miatt új helyeken megjelenő gazdatestek révén az Északi-sarkkör jegébe fagyott vírusok kiszabadulhatnak, így akár új járványok is kialakulhatnak - figyelmeztettek a Torontói és az Ottawai Egyetem kutatói egy szerdán közzétett tanulmányban.
Az európai időjárás-előrejelző ügynökség szerint Európában a szokásosnál hidegebb, kevesebb széllel és esővel járó tél várható, ami tovább növeli a kontinens energiaválság miatti kihívásait – számol be a hírről a Financial Times.
A számos helyen hőmérsékleti és szárazsági rekordokat döntő aszályos nyár után hamar beköszöntött az őszi szezon. Bár Magyarországon is érezni a csapadék növekvő mennyiségét, a világ egyes tájain nem a nyári melegtől való felszabadulásként élik meg a heves esőzéseket, hanem súlyos csapásként, ami ráadásul globális átlaghőmérséklet emelkedésével csak fokozódni fog.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az elektromos járművek eladásai idén minden eddiginél magasabb szintre emelkednek, de más ágazatokban még több munkára van szükség ahhoz, hogy a bolygó 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást.
Az orosz háború, a világszerte egekbe szökő infláció és az energiaválság mellett szembe kell néznie az emberiségnek egy másik, egyre égetőbb problémával, ez nem más, mint a globális vízhiány. A közeljövőben élesen el fog válni egymástól a vízkereslet és a kínálat, mintegy 3000 milliárd köbméter víz fog hiányozni a rendszerből 2030-ra az előrejelzések szerint. A vészharangot nem csak az elemzők és az iparági szakemberek kongatják, de a legnagyobb hírességek, például Matt Damon és Leonardo DiCaprio is időt, energiát és pénzt nem kímélve küzd a súlyos probléma megoldásáért. Ha valaki úgy dönt, hogy a sztárok nyomdokaiba lépve be szeretne szállni a globális vízhiány elleni harcba, akkor ezt befektetőként minden további nélkül megteheti, ennek a lehetőségeit tárgyaljuk elemzésünkben.
Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől - fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában. "Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak" - mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden.
Egy forró júliusi délutánon másfél percig folyatni a csapot, csak hogy jéghideg vizet kortyolhassunk a kánikulában - kéz a szívre, valószínűleg mindenki legalább egyszer elkövette idén ezt a világ számos országában elképzelhetetlen és felháborodásra okot adó tettet, és kisebb-nagyobb szégyenérzettel élvezte is a frissítőt. Bármennyire is elképzelhetetlen ez még számunkra, de a tiszta ivóvíz egy egyre szűkösebben elérhető luxus világszerte, és ha hinni lehet a kereslet és kínálat jövőbeli drasztikus szétválásának - márpedig miért ne lehetne -, akkor bizony pár éven belül mi is meg fogjuk inni a meleg csapvizet (vagy betesszük a hűtőbe). A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a WWF szerint világszerte mintegy 1,1 milliárd ember nem jut jelenleg vízhez, és összesen 2,7 milliárd ember az év legalább egy hónapjában vízhiánnyal küzd - de mégis mi okozta ezt az elképesztő vízhiányt, mitől csökken drasztikusan a kínálat és miért nő nagy mértékben a kereslet? Milyen hatása lehet mindenek a hétköznapjainkra, na meg az egyre tarthatatlanabb energiakrízisre? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.
Súlyos téli gázhelyzetre kezdett el berendezkedni a kormány: a rezsicsökkentés megnyirbálása után általános állami gázfogyasztáscsökkentést írt elő és kormányzati segítséget ígért a kis- és közepes vállalkozásoknak. Az új intézkedéscsomag egyik eleme, hogy a gázon történő spórolás miatt az állami intézményekben a hőmérséklet nem lehet több 18 foknál. Egy, a Portfolio-nak nyilatkozó hazai szakértő szerint az intézkedés takarékoskodási és zöld szempontból maximálisan indokolt, ugyanakkor nem biztos, hogy megfelelően kommunikálták. Mivel első hallásra ez a hőfok kevésnek tűnhet, főleg télen, ezért a Portfolio utánajárt, hogy a hideg évszakban milyen hőmérséklet ideális a beltéri munkához és az otthonléthez.
Aszály, viharok, áradások és földrengések – az Európában és hazánkban is egyre gyakoribb természeti katasztrófák jelentős hatással vannak a gazdaságra, és ezt már a fejlesztési tervekbe is bele kell számolni. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre visszanyúló adatelemzése megmutatja, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában. Magyarországot elsősorban az áradások és – ahogy idén nyáron is megmutatkozott – az aszály sújtja leginkább - írja a kutatócég közleményében.
Mint arról tegnap is írtunk, a bolygónk megállíthatatlanul robog a klímakatasztrófa felé. A globális felmelegedés és hatásai mérséklésére rengeteg pénzt kellene költeni, a privát szektorban pedig meg is lennének a szükséges források - csak kicsit ösztönözni kéne a felszabadításához. A magánszektor klímacélokat támogató befektetései a fejlődő és feltörekvő országokban nem áll túl jól, pedig itt is szükség lenne fenntartható fejlesztésekre - írja az IMF. A kérdés magyar viszonylatban is releváns, hiszen az intézmény Magyarországot még a feltörekvő piacok közé sorolja, így az ő megállapításuk, hogy miként is lehetne ezekben az országokban ösztönözni a fenntartható beruházásokat, itthon is releváns. A hazai zöld finanszírozás kereteivel a Sustainable World 2022 konferencián is külön szekcióban foglalkozunk.
A világnak egyelőre szüksége van a kőolajra és földgázra, de fejleszteni kell a fenntartható energiaforrások kihasználását - mondta Elon Musk dél-afrikai származású amerikai üzletember hétfőn egy norvégiai konferencián.
A világ leggazdagabb emberének számító Tesla- és SpaxeX-vezér Elon Musk ismét az "alacsony születésszám" jelentette civilizációs veszélyre figyelmeztetett tweetjében. Musk hozzátette: szerinte a népességösszeomlás sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint a globális felmelegedés.
A globális felmelegedés a vártnál is jobban károsítja a világ úthálózatát és úgy tűnik, ez alól egyik kontinens sem jelent kivételt. A nyáron Nyugat-Európát sújtó hőhullámok hatására a vasúti sínek több helyen meggörbültek, a repülőtéri kifutópályák meghibásodtak és több kulcsfontosságú úton is meghajlott az aszfalt, de a világ szinte bármely pontjáról lehetne hasonló példákat hozni. Jó hír, hogy van megoldás, a rossz hír viszont az, hogy nem lesz olcsó – mutat rá a Bloombergen megjelent tanulmány.
Az európai rekordot döntő mostani hőhullám kevesebb mint 15 év múlva csak egy átlagos nyár lesz, a rendszeres aszályok és tüzek pedig az új norma – áll egy friss jelentésben, amelyet a Bloomberg szemlézett.
Megváltozott az a mód, ahogyan a Google kiszámítja a repülőjáratok éghajlatra gyakorolt hatását, ennek eredményeképp sokkal kisebb negatív hatást gyakorolnak a környezetre, mint korábban – számol be a hírről a BBC.
A globális felmelegedés hatásaként az idén nyáron fokozottan jelentkező hőséghullámok, szárazság és aszály súlyos következményekkel bír a világgazdaság teljesítményére is. A fejlett világ legfontosabb iparágainak komoly kihívásokat jelent a - sokszor soha nem látott mértékű - hőség és a következményei - számol be róla a Wall Street Journal.
Kínai repülőgépek ezüst-jodid rudakat lőnek az égbe, hogy több csapadékot juttassanak a Jangce folyóra, amely helyenként már kiszáradt, miközben az ország nagy területen aszálytól szenved, és az eddigi legsúlyosabb hőhullámmal küzd - számolt be a CNN.
Rég nem látott aszály, pusztító erdőtüzek, nagy folyók kiszáradása, vízhiány és pusztuló növényzet. Szinte a világ minden táján fellelhető jelenségek ezek 2022 nyarán. A globális klímaváltozás jött, és kimutatta a foga fehérjét. A jövő bizonytalan, az emberiségnek muszáj változtatni hétköznapi szokásain, ellenkező esetben borítékolható a katasztrófa, amely Magyarországon már jelenleg is hatalmas pusztítást eredményezett, az előttünk álló évtizedekben pedig csak rosszabb lesz.
Az olasz Alpokban 200 gleccser tűnt el 1895 óta, az alpesi gleccserek egyre jobban zsugorodnak, a jég helyét törmelék és szikla veszi át.
A klímaváltozás okozta globális felmelegedés az eddig feltételezettnél jobban érinti az Északi-sarkvidéket, amelynek hőmérséklete a globális átlagnál majdnem négyszer gyorsabban, évtizedenként 0,75 Celsius-fokkal emelkedett az elmúlt 43 évben - állítják finn kutatók.
Kedd este jelent meg a döntés.
Holnap jön az amerikai inflációs adat.
De már látszódnak a magyar devizánál a túlvettség jelei.
Ez nem az óriásvállalat éve.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
